Itt egy versem ezt gondoltam itt a te oldaladon teszem láthatóvá.
Sajnálom, amit tettem
Bocsájtsd meg amit tettem,
Nem mondtam el valamit,
Fáj is érte a lelkem.
Nem tudom miért tettem,
Miért nem mondtam el az igazat?
Ez számomra is rejtély marad.
Talán féltem, vagy féltettem egy olyan embert,
Kinek lelke nem is méltó a féltésre.
Sajnálom, amit tettem,
De a bűnt elkövettem.
Nincs is rá kétségem,
Bevallom őszintén megtettem.
Megtettem mitől legjobban,
Rettegtem.
Félek nincs már mentségem,
Ha úgy érzed, hát engedd el szívem.
Már nem vagyok méltó hozzád,
Lelkem a gonoszé lett immár.
Talán a bosszúvágy mi hajtott engem,
Egy rég múlt sebhely újra felvérzett szívemben.
Elkövettem, lehet nem kellet volna,
Már késő idő ez a bánatra.
Egy utolsó szó: Sajnálom, amit tettem!
Takács Enikő |